Hogyan készül a világ első bankjegy-animációja? 1. rész

A “Midas útja” című kísérleti animációs film, a világon egyedülálló módon, kizárólag bankjegyek ábráiból áll össze. De hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Az egyik, a film sajtóanyagában is szereplő képkocka felépítését lehet ebben a posztban nyomon követni.

Az egyik jelenet egy leopárd-támadást ír le. A ragadozó a dzsungelben egy karavánra támad. Milyen lépésekből állítjuk össze a kép kompozitját? Keresni kell olyan bankjegyeket, amiken szerepelnek a jelenet számára releváns elemek, majd ezeket megfelelő kontextusba kell helyezni a képen.

Egy általános dzsungel / erdő hátteret még nem olyan bonyolult találni. Az 1945-ös belga kongói 500 frankos például egy ilyen bankjegy, így néz ki:

Ugyan a háttéren vannak más elemek, elefántok, egy őslakos vadász, de ezek nem nagyon fognak látszani. A lényeg, hogy legyen egy alap háttérkép, amire lehet a kompozitot építeni. Hogy több rétegnek tűnjön, mint amennyi, egyből ketté is vágtuk a vonal mentén, és miután mélységben eltoltuk, az előre beállított világítás árnyékokat generált, megnyújtva a teret hátrafelé. Az elemeket egyből színeztük is egy kicsit, mert a bankjegyek ritkán egységes színvilágúak.

Hogy az erdő-hatás erősödjön, a térben még el lehet helyezni más tárgyakat is, például még több fát. Az 1965-ös ghanai 50 Cedis bankjegyen nagyon jól különválasztott két pálmafa áll. Fából pont elég nagy a választék, de ezekben a törzsekben van valami dinamikus, ezért esett rájuk a választás.

Ezeket levágva és betéve a háttér elé, máris sokat teszünk a rengeteg-hatás eléréséhez. Az elemeket tudatosan nem vágjuk körbe pontosan, ugyanis ettől lesz a film papercut-hatású. Eredetileg voltak elképzelések arra is, hogy minden réteg nagyon pontos körbevágással kerül egymásra, de a végeredmény nem volt túl elegáns. Így az egésznek van egy kihajtható könyv hatása, inkább tűnik játékosnak, mint nagyon komolynak.

A jelenet egyik főszereplője a megtámadott karaván. Nyilván nem lesz egy bankjegyen sem ilyen, ezért egy dinamikus pózban lévő lovas csapatot kell keresni, és a támadás majd a kontextusból fog kiderülni. A 2015-ös líbiai 10 dínáros alkalmas is:

A szereplők bekerülnek az erdőbe. Itt megjelenik egy kérdés, ami sokszor felmerült, miszerint az ábrák tele vannak mindenféle vízjellel, mintával, aláírással, számokkal, stb. Itt például egy fém szál fut keresztül a lovasokon. Mit kéne ezzel kezdeni? Végül úgy döntöttünk, ezek részét képezik az esztétikának, ezért nem bántjuk őket.

A támadó leopárd a legnehezebb. Nem is a kidolgozottság a gond, hanem a dinamikus póz. Jellemzően a bankjegyek elég nyugodt / neutrális pózban ábrázolnak mindent, így aztán kincs minden olyan rajz, amin történik valami. Szerencsére van egy köztes nevező, a Zaire-ben 1980ban használt 50 Makutás bankjegy első oldalán van egy ugró leopárd. Nem feltétlenül nagyon szépen kidolgozott, és át is megy a testén egy minta, de ez a film kevert esztétikájának nem tesz rosszat.

A leopárd beillesztése után a jelenet elkezd életre kelni.

Minden jelenetnek jót tesz egy kis előtér, valami szép, de a figyelmet nem elvonó részlet. Az 1984-es kameruni 10000 frankoson van egy absztrakt minta, ami akár egy lapulevél is lehet, megfelelően forgatva.

Kivágva és behelyezve a kompozitba a jelenet kellően kész látványt nyújt.

Jelenleg még vita tárgyát képezi, hogy a jelenetbe illeszhetünk-e textúrákat, vagy az megsérti-e a film „tiszta” nyelvezetét. Egyelőre a textúra-párti hozzáállás áll nyerésre, ezért a jelenetbe az utolsó elem, ami beillesztésre kerül, egy felfröccsenő vér textúra- mely a hátteret színezi meg, utalva a az erőszakos történésekre.

Vizuálisan meglehetősen vegyes, kollázs-szerű hatást kelt, úgyhogy az egész kép kap egy végleges színezést, mely összehúzza a kontúrokat, és némi fényelést, mely a lényegre irányítja a figyelmet.

Így készül el egyetlen képkocka a filmből. Ha azt nézzük, hogy ez a kép még meg sem mozdult, és ráadásul egyetlen snitt egy koherens történetből, nem nehéz rájönni, miért nem készített bankjegy-filmet még senki soha, és miért tart nekünk is évekbe befejezni. Viszont reméljük, ha egyszer elkészülünk vele, igazán egyedi élményt fog nyújtani minden néző számára!

Ha esetleg ön is bankjegy gyűjtő, és tud nekünk scanneket felajánlani, vagy hajlandó minket scannelni hagyni, itt talál bővebb információt: www.mimicry.hu/bankjeggyujtes

2 Comments

  1. Pingback: SZMO - A világ összes pénze sem elég az új magyar rövidfilmre

  2. Pingback: Magyar filmes készíti a világ első bankjegy-animációját | Papageno

Comments are closed.